A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program során.
A müográfia módszereivel hatékonyabban lehet reagálni olyan katasztrófahelyzetekre, mint például egy szökőár vagy egy vulkánkitörés, feltárhatók az elöregedett mérnöki és bányászati infrastruktúrák veszélyforrásai, és versenyképesebbé válnak a bányászati beruházások - olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében.
A kutatási program január elsején indult a Wigner FK Innovatív Detektorfejlesztő "Lendület" Kutatócsoportjának vezetésével.
Mint a közleményben írják, a Wigner FK-ban már eddig is figyelemre méltó eredményeket értek el a "müográfia" területén. Ez az igen összetett tudományterület a nagyenergiás, illetve részecskefizikai mérőeszközöket használja földtudományi, geofizikai és mérnöki területeken.
"A kozmikus részecskék rendkívüli áthatolóképessége miatt olyan több tíz métertől több kilométerig terjedő méretű objektumok válnak 'átvilágíthatóvá', mint a nagy méretű modern vagy akár történelmi jelentőségű építmények, barlangokat, bányákat tartalmazó kőzettestek vagy vulkáni hegykúpok" - magyarázta a közleményben Surányi Gergely geofizikus, aki az ELTE képviseletében vesz részt a projektben.
A Wigner FK-ban működő Innovatív Detektorfejlesztő "Lendület" Kutatócsoport - amelyet Varga Dezső, a Wigner FK tudományos főmunkatársa vezet - részecskefizikai detektorok kutatásával és fejlesztésével foglalkozik. A csoport által kifejlesztett részecske-nyomkövetőkből épített hordozható müográfot már eddig is sikeresen használták több hazai és külföldi, természetes és mesterséges föld alatti szerkezet - barlangok, illetve bányaüregek, érctestek - kimutatására.
A világ jelenleg legnagyobb müográfiai berendezése, az aktív Sakurajima-vulkánt figyelő, japán-magyar együttműködésben létrejött nyomkövető (Sakurajima Muography Observatory) is a Wigner FK-ban fejlesztett detektortechnológiát használja.
"A müográfia segítségével feltárás, fúrás vagy más invazív módszer nélkül kaphatunk információt a céltárgy belsejéről, vagy adott esetben drasztikusan csökkenthető az ehhez szükséges igen drága kutatófúrások mennyisége" - mutatott rá Hamar Gergő, a projektben részt vevő részecskefizikus.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) 340 millió forintos támogatásával, a Tématerületi Kiválósági Programban (TKP 2021) megvalósuló projekt célja magas technológiai szintű berendezések megalkotása, új gyártástechnológiák kidolgozása, illetve azok széles körű alkalmazhatóságának demonstrálása ipari partnerekkel és tudományterületi szakértőkkel együttműködve - olvasható a közleményen.