A tavalyi negyedik negyedévben 0,2 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest - szezonálisan kiigazítva - 1,6 százalékkal mérséklődött. 2021-ben összességében 4,2 százalékkal nőtt a beruházások volumene az egy évvel korábbi, a pandémia miatti alacsony bázishoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A beruházásokat a költségvetés és a háztartások csökkenő aktivitása mellett a vállalkozások bővülő fejlesztései alakították a múlt év utolsó három hónapjában.
A beruházási tevékenység volumene 0,2 százalékos éves növekedésén belül a 64 százalékos súlyú építési beruházások 3,3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit, a 35 százalékot kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4,6 százalékkal csökkentek. Az utóbbi visszaesést főleg az importgépekbe történő beruházások csökkenése okozta.
A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 6,0 százalékkal emelkedett, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások tovább növelték fejlesztéseiket. Ugyanakkor a beruházások 14 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 15,9 százalékkal visszaestek, amiben szerepet játszott a pótlólagos költségvetési tartalékképzés is az év végén.
A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét adó, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései nagymértékben, 16,7 százalékkal nőttek a harmadik negyedévi 23,1 százalékos emelkedést követően. Az alágak többségében emelkedett a teljesítmény, így a három legnagyobb súlyúban, azaz a villamosberendezés-gyártásban, a járműgyártásban és az élelmiszeriparban is. Az építőiparban öt negyedévi növekedés után 0,5 százalékkal elmaradtak a beruházások az egy évvel korábbitól.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 23 százalékát megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye a negyedik negyedévben jelentősen, 13,2 százalékkal visszaesett, amit elsősorban a lakásépítések nagymértékű csökkenése okozott. A bérbeadást szolgáló üzleti ingatlanfejlesztések (például raktárak, irodák) volumene ugyanakkor növekedett.
A szállítás, raktározás beruházási volumenében 20,1 százalékkal folytatódott az előző negyedévekre is jellemző bővülés, állami infrastruktúrafejlesztések mellett a személyszállítással foglalkozó vállalkozások is növelték a beruházásaikat.
A közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás fejlesztései az előző két negyedévinél mérsékeltebben, 18,8 százalékkal visszaestek, ehhez a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok csökkenő fejlesztései egyaránt hozzájárultak.
A kereskedelem, gépjárműjavítás területén mérsékelt, 3,2 százalékos volumennövekedést mértek, ami a legszerényebb az előző négy negyedévihez képest. A legnagyobb súlyt képviselő kiskereskedelem fejlesztései enyhén nőttek.
A művészet, szabadidő beruházási teljesítményében a korábbi negyedévek bővülésével ellentétben 5,7 százalékos csökkenés következett be, amihez hozzájárult a sporttal és a kultúrával kapcsolatos állami fejlesztések forrásainak szűkülése is.