Miközben az ukrajnai háború tovább súlyosbítja az energiaválságot és növeli a feszültséget Oroszország és Európa között, az EU végre bemutatta azt a stratégiát, amelynek célja, hogy teljesen megszüntesse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.

Illusztráció - Fotó: Guillaume Périgois

Mintegy 210 milliárd eurónyi (több mint 80.000 milliárd forint) támogatást különítettek el arra, hogy 2027-ig kivonják az orosz gázt az energiaszektorból, miközben a zöld energia irányába mozdulnak el, így az EU Green Deal és a Fit for 55 csomag céljait közelebb hozzák a megvalósuláshoz.

Az európai gáz 40%-a Oroszországból származik, és az EU vezetői más partnerségeket is keresnek a hiány pótlására, többek között Afrikával és az Egyesült Államokkal, amelyek lehetővé tették, hogy "rekordmennyiségű" cseppfolyósított földgázt (LNG) importáljanak.

A Bizottság eljátszott azzal az ötlettel is, hogy új törvényt fogadjon el, amely előírja, hogy a földgáztárolók kapacitását Európában novemberig 80%-os szinten kell tartani, hogy az energiaválság ne okozzon energiahiányt a téli időszakban.

A REPowerEU program terve három fő része az energiamegtakarítás, az energiaellátás diverzifikálása és a megújuló energiaforrások gyorsított bevezetése a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére az otthonokban, az iparban és az energiatermelésben.

A bizottság szerint az energiamegtakarítás a legolcsóbb és legegyszerűbb módja az energiaválság kezelésének. Ennek érdekében a Fit for 55 csomag keretében az energiahatékonysági célértéket 9%-ról 13%-ra emelik, hogy a következő tél előtt további energiamegtakarítást biztosítsanak.

Az olyan ágazatok, mint a teherszállítás és a közlekedés, saját cselekvési tervekkel rendelkeznek majd a kibocsátáscsökkentés és az energiahatékonyság növelése érdekében.

Ezen túlmenően "rövid távú magatartásbeli változtatásokra" is sor kerül az EU-n belül, hogy a kőolaj- és földgázigényt mintegy 5%-kal csökkentsék, amit feltehetően megújuló energiaforrásokkal fognak helyettesíteni a termelésben. Vészhelyzeti intézkedéseket is bevezetnek súlyos zavarok esetére, bár erről nem adtak tájékoztatást.

Jelenleg az EU energiatermelésének mintegy 37%-át megújuló energiaforrásokból fedezik, és ez az új rendszer jelentős előrelépést jelentene a blokk energiamixének diverzifikálásában.

A megújuló energiaforrások fejlesztésének felgyorsítása alapvető fontosságú lesz az Unió céljainak eléréséhez, mivel 2030-ra 40%-ról 45%-ra emelte a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó időközi célját, és továbbra is tervben van a 2050-ig történő teljes szén-dioxid-mentesítés.

Ez magában foglalja a 600 GW-os napenergia-felhasználás tervét, amelyet az új kereskedelmi és középületek napelemek beépítésének előírásával, valamint a hőszivattyúk arányának megduplázásával kívánnak elérni, hogy lehetővé tegyék a napenergia és a geotermikus energia előállítását.

Ezen túlmenően tervezik az új megújuló projektek fejlesztésével kapcsolatos bürokrácia csökkentését. Az új megújuló projektek zöld utat kapnak - ami a múltban visszafogta a megújuló energiaforrások arányának növelésére tett kísérleteket.

A napirenden szerepel az is, hogy 2030-ra mintegy 10 millió tonna zöld hidrogén behozatalát tűzzék ki célul, amelyet a szén és a lignit helyettesítésére a különösen nehezen fenntartható ágazatokban - például a hajózásban, a nehéziparban és a közlekedésben - lehetne felhasználni.

Végezetül tervbe vették a biometán - a földgáz szintetikus analógja - növelését pénzügyi ösztönzők révén, hogy 2030-ra 35 milliárd köbméterre növelje a termelést.

A Bizottság a zöld hidrogén ipari és egyedi finanszírozás általi elterjedésének támogatására szén-dioxid-különbözetre vonatkozó szerződéseket fog bevezetni, és iránymutatást fog nyújtani az új megújuló energiaforrásokra vonatkozó szerződések létrehozásához.

A Bizottság azt is javasolja, hogy a főbb szereplők hozzanak létre egy, az egész iparágra kiterjedő napenergia-szövetséget és készségfejlesztési partnerséget annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalók felkészülten álljanak át a fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúráról való átállásra, ugyanakkor jobban felkészüljenek a napenergiával való munkára.

A program 210 milliárd eurós finanszírozását a magánszektor beruházásaiból, valamint uniós és regionális finanszírozásból fogják előteremteni. A rendszer támogatására a helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszköz (RRF) keretében már 225 milliárd eurónyi hitel áll rendelkezésre, amely a tagállamokat támogatja céljaik elérésében.

100 milliárd eurót fordítanak megújulóenergia-projektekre, köztük hidrogénre. 56 milliárd euró jut energiatakarékosságra és hőszivattyúkra, 29 milliárd euró pedig az energiahálózatokra.

A Bizottság szerint azonban egyelőre szükség lesz némi beruházásra a fosszilis tüzelőanyagokba. 10 milliárd eurót fektetnek be a transzeurópai energiahálózatokba, hogy összekapcsolják az EU gázhálózatait és rugalmasabbá tegyék azokat. További 2 milliárd eurót kapnak az országok olajra, elsősorban azokat a kelet-európai országokat célozva meg, amelyek függnek az olajtól, de nem jutnak hozzá a nem orosz forrásokhoz.