Áprilisban az ipari termelés volumene 3,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,7 százalékkal emelkedett. A márciusinál 1,6 százalékkal kisebb volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás a márciusi 0,2 százalékos esést követően.
A feldolgozóipari alágak többségében növekedést mért a KSH éves összehasonlításban, viszont a legnagyobb súlyú járműgyártás már harmadik hónapja számottevően, áprilisban 7,1 százalékkal csökkent. Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,8, az energiaiparé 6,3 százalékkal nőtt a tavaly áprilisihoz viszonyítva, ellenben a csekély súlyú bányászaté 3,9 százalékkal csökkent.
Az ipari export volumene 3,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 28 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 8,5, a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,2 százalékkal csökkent. Az ipar belföldi értékesítése 13,3, a feldolgozóiparé 7,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 21 százalékát képviselő járműgyártás elsősorban félvezetőhiány, illetve egyéb anyagellátási problémák miatt az előző havi 13,3 százalék után áprilisban 7,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártása 6,2, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 8,5 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,9 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák gyártása 15,5 százalékkal visszaesett, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 5,4 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 11,9 százalékkal nőtt, ami a januári 14,9 százalék után az idei legmagasabb ütem. Mindkét értékesítési irányban növekedést mért a KSH: belföldre 8,9, exportra 17,2 százalékkal nőttek az eladások. A legerőteljesebben pedig, 62 százalékkal a második legjelentősebb alágazat, a növényi, állati olaj gyártása nőtt az előző év azonos hónapjához képest, míg a legnagyobb 22 százalékos súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás területén 1,8 százalékos volt a növekedés. A malomiparban viszont 10,7, a pékáruk és tésztafélék gyártásában 0,2 százalékkal mérséklődött a kibocsátás.
A legnagyobb mértékben, 23,0 százalékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása emelkedett.
Tavaly február óta folyamatosan emelkedik a kibocsátás a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: áprilisban a termelés volumene 18,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit főleg a belföldi értékesítés jelentős felfutása miatt, miközben a kivitel jelentősen, 23,9 százalékkal visszaesett.
A legnagyobb mértékben, 8,5 százalékkal a gyógyszergyártás csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a külpiaci 14,7, és a belföldi eladások 6,9 százalékos visszaesése miatt.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 9,9 százalékkal nagyobb volt a tavaly áprilisinál. Az új belföldi rendelések 7,6, az új exportrendelések 10,4 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány április végén 28,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az exportrendelések 30,8 százalékkal nőttek, a belföldi rendelésállomány 6,2 százalékkal elmaradt a tavaly április végitől.
Az év első négy hónapjában az ipari termelés 4,9 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához mérve. A külpiaci eladások volumene 2,8, a belföldi értékesítésé 9,3 százalékkal emelkedett.