A világon elsőként készítettek és lőtték ki az ITER fúziós berendezés védelmét szolgáló hidrogénjég-lövedékeket az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont (ELKH EK) szakemberei.
ITER modell - Wikimedia Commons
Az ITER az egyik legnagyobb, nemzetközi összefogással épülő kísérleti fúziós erőmű, amelynek célja a fúziós energiatermelés technológiai megvalósíthatóságának demonstrálása - tudatta az ELKH az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.
A közlemény felidézi, hogy az EK csaknem két évvel ezelőtt nyerte el az ITER projekt keretében kiírt pályázatot, melynek célja egy támogató laboratórium építése, valamint a fúziós berendezés biztonságos leállítására szolgáló technológia kidolgozása és tesztelése.
A tájékoztatás szerint az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának szakemberei rekordidő alatt tervezték, építették meg és helyezték üzembe a berendezés biztonságos és gyors leállítását szolgáló kísérleti belövőrendszert, amellyel 2021 decembere óta közel 400 kilövést hajtottak végre az EK KFKI Campusán.
Mint írják az ITER berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, nagyjából százmillió Celsius-fokos hidrogénplazma ég el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtéséhez felhasználnak.
A berendezés védelme érdekében a biztonságos és gyors leállítást huszonhét darab belövőeszköz fogja szolgálni, melyekből a puskagolyó gyorsaságú, -260 °C-os hidrogénjég-lövedék, az úgynevezett pellet apróbb jégdarabokra törve érkezik meg a forró plazmába - tették hozzá.
A közlemény kitér arra, hogy a magyar fúziós közösség nagy számban képviseltette magát az idei 32. Symposium on Fusion Technology (SOFT) konferencián. A több mint 580 résztvevővel Dubrovnikban megrendezett eseményen, 19 magyar kutató és mérnök, 17 poszter keretében számolt be eredményeiről. Az EK és ipari partnerei a konferencia kiállításán is nagy sikerrel mutatkoztak be - áll az összegzésben.