A Global Fishing Watch vezette tanulmány, amelyet a Nature című folyóiratban publikáltak, azt állítja, hogy páratlan betekintést nyújt az óceán korábban fel nem térképezett ipari felhasználásába és annak változásába. A műholdképeket, a hajók GPS-adatait és a mélytanulási modelleket kombinálják, hogy feltérképezzék az ipari hajók tevékenységét és a tengeri energiainfrastruktúrát a világ part menti vizein.
Az elemzés kimutatta, hogy a világ ipari halászhajóinak körülbelül 75 százaléka nincs nyilvánosan követve, leginkább Afrika és Dél-Ázsia környékén. Hasonlóképpen, a szállítási és energiafelhasználással kapcsolatos hajótevékenység több mint 25 százaléka hiányzik a nyilvános nyomkövetési rendszerekből.
A Global Fishing Watch, a Wisconsin-Madison Egyetem, a Duke Egyetem, a Santa Barbara Kaliforniai Egyetem és a SkyTruth kutatói kétmillió gigabájtnyi műholdas képet elemeztek 2017 és 2021 között annak érdekében, hogy azonosítsák a hajókat és a part menti infrastruktúrát hat kontinens partvizein.
A GPS-adatokat öt év radar- és optikai képével szintetizálva a kutatók képesek voltak azonosítani a „sötét” hajókat. Gépi tanulás segítségével következtettek arra, hogy melyik ezek közül amelyik valószínűleg halásztevékenységet folytat, hogy létrehozzák a globális ipari halászat legátfogóbb nyilvános képét.
A kutatók például azt találták, hogy a nyilvános adatok szerint Ázsiában és Európában hasonló mennyiségű halászati tevékenység volt a határaikon belül, de a térképezésük kimutatta, hogy Ázsia uralkodik: minden 10 vízen észlelt halászhajó közül hét Ázsiában volt, míg csak egy Európában.
Egy nyilatkozatban David Kroodsma, a Global Fishing Watch kutatási és innovációs igazgatója és a tanulmány társszerzője azt mondta: „Egy új ipari forradalom kezdődik a tengereinkben, amely eddig észrevétlen maradt. A szárazföldön szinte minden út és épület részletes térképei vannak a bolygón. Ezzel szemben az óceánban bekövetkezett növekedés nagyrészt rejtve maradt a nyilvánosság elől. Ez a tanulmány segít megszüntetni a vakfoltokat és rávilágítani az emberi tevékenység szélességére és intenzitására a tengeren.”
Bár nem minden hajó köteles nyilvánosságra hozni az elhelyezkedését, a kutatók szerint a tengeri védett területeken található „sötét flották” kihívást jelentenek a természeti erőforrások védelmében és kezelésében.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy hogyan változik az emberi tevékenység az óceánban; a COVID-19 járvány idején a halászati tevékenység globálisan körülbelül 12 százalékkal csökkent, míg a szállítási és energiafelhasználású hajótevékenység stabil maradt.
Az offshore energiafejlesztés azonban felgyorsult a tanulmány időszakában; az olajstruktúrák 16 százalékkal növekedtek, míg a szélerőművek több mint megkétszereződtek. 2021-re a turbinák száma meghaladta az olajplatformokét.
A kutatók szerint az összes hajóforgalom térképezése javítani fogja a tengeren keletkező üvegházhatású gázok becsléseit a klímaváltozás elleni küzdelemben, míg az infrastruktúra térképei segíthetnek a szélenergiafejlesztésben vagy az olajkutatás okozta tengeri degradáció nyomon követésében.
„Korábban ez a típusú műholdas monitorozás csak azok számára volt elérhető, akik meg tudták fizetni. Most minden nemzet számára ingyenesen elérhető.” - mondta Kroodsma. „Ez a tanulmány az óceánkezelés és átláthatóság új korszakának kezdetét jelzi.”