Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman szerint a régóta várt nukleáris fúzió lehet az a csodafegyver, amire szükség van a mesterséges intelligencia energiaéhségének megoldásához, és ez nyithatja meg az útját az AI forradalomnak. Amikor azonban ez a forradalom eljön, lehet, hogy nem tűnik majd olyan sokkolónak, mint ahogyan korábban állította.
Altman a múlt héten beszélt az AI egyre növekvő igényeiről, amikor egy Bloomberg rendezvényen szólalt fel a davosi éves Világgazdasági Fórum találkozóján, Svájcban. A vezérigazgató szerint a nagy teljesítményű új AI modellek valószínűleg még több energiát fognak igényelni, mint korábban gondolták. Azt sugallta, hogy ennek az energiahiánynak a megoldásához "áttörésre" lesz szükség a nukleáris fúzió terén.
"Ezt nincs mód elérni valamilyen nagyobb áttörés nélkül", mondta Altman az eseményen a Reuters szerint. "Ez arra ösztönöz bennünket, hogy többet fektessünk be a nukleáris fúzióba."
Az AI energiaproblémája
Bár néhány mesterséges intelligencia támogató úgy véli, hogy az előrehaladott modellek által nyújtott felismerések új, kreatív módon hozzájárulhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez, az egyre növekvő kutatási irány azt sugallja, hogy a bonyolult modellek képzéséhez szükséges kezdeti energia terhe saját problémáit hordozza. A szakértők arra számítanak, hogy az OpenAI GPT és a Google Bard modelljeinek képzéséhez szükséges hatalmas adatmennyiség növelheti a globális adatszerver iparágát, amely az International Energy Agency (IEA) becslései szerint már most is körülbelül a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 2-3%-át teszi ki.
A kutatók szerint egyetlen nagy nyelvi modell, mint például a GPT-4, akár 300 tonna CO2-t is felhasználhat. Mások szerint egy olyan kép, amit az AI képgenerátor eszközök, mint a Dall-E vagy a Stable Diffusion hoz létre, ugyanannyi energiát igényelhet, mint egy okostelefon feltöltése. Az AI képzéséhez szükséges hatalmas szerverfarmoknak is hatalmas mennyiségű vizet kell felhasználniuk a hűtéshez. A GPT-3 például, a legfrissebb kutatások szerint, képzési időszakában akár 185 000 gallon vizet is felhasználhatott.
Altman reménykedik abban, hogy a klímabarát energiamegoldások, mint a megfizethetőbb napenergia és a nukleáris fúzió, segíthetik az AI cégeket abban, hogy kielégítsék ezt a növekvő keresletet, anélkül, hogy még rosszabbá tennék a már így is sötét klímaképet. A fúzió, amely a csillagok által előállított energiát utánozza, régóta vonzza a tudósokat és vállalkozókat, mint egy tiszta energiaforrás, különösen, ha ipari méretekben alkalmazzák.
A tudósok már elértek néhány fontos mérföldkövet az úton a fúzió felé, de valószínűtlen, hogy hamarosan teljesen működő fúziós reaktorokat látnánk, amelyek képesek lennének az AI képzési modellek táplálására. Az IAE arra számít, hogy egy fúziós reaktor prototípusa 2024-re üzembe léphet. Altman időközben bekapcsolódik az akcióba. 2021-ben az OpenAI vezérigazgatója és az Y Combinator korábbi elnöke személyesen 375 millió dollárt fektetett be a Helion Energy nevű, egyesült államokbeli vállalatba, amely egy fúziós erőművet fejleszt.
Az AI "kevésbé fogja megváltoztatni a világot, mint ahogyan mindannyian gondoljuk"
Amikor nem a fúzióval hajtott jövőről elmélkedett, akkor Altman más elfoglaltságai között próbált távolodni néhány, az AI-hoz kapcsolódó, katasztrofálisnak tűnő állításától. Kevesebb mint egy évvel ezelőtt Altman aláírt egy levelet, amely figyelmeztette az esetleges szuperintelligens AI által okozott futóvilág végére, és egy blogbejegyzést írt egy olyan világra való felkészülésről, amely túlmutat a szuperintelligens AI-n. Most, amikor a világgazdasági fórum eseményén a közönséghez szólt, a vezérigazgató azt mondta, hogy a technológia "kevésbé fogja megváltoztatni a világot, mint ahogyan mindannyian gondoljuk."
Altman továbbra is hisz az általános mesterséges intelligenciában (AGI), egy homályos és fejlődő iparági kifejezésben egy olyan modellre, amely képes az embereket túlszárnyalni és emberi kognitív képességeket mutatni, és úgy tűnik, hogy kevésbé aggódik annak zavaró hatásai miatt, mint néhány hónappal korábban.
"Az AGI sokkal kevésbé fogja megváltoztatni a világot, illetve ezzel együtt a munkahelyeket, állásokat, mint ahogyan mindannyian gondoljuk " - mondta Altman egy beszélgetés során a Világgazdasági Fórumon a CNBC szerint. Majd lazán megjósolta, hogy az AGI-t az „ésszerűen közeli jövőben” fogják kifejleszteni.
Altman viszonylag visszafogottan folytatta a keddi beszélgetést a Microsoft vezérigazgatójával, Satya Nadellával és a The Economist főszerkesztőjével, Zanny Minton Beddoes-szal.
"Amikor elérjük az AGI-t" - mondta Altman a VentureBeat szerint, - "a világ két hétig meg fog őrülni, aztán az emberek visszatérnek az emberi dolgokhoz."
A Világgazdasági Fórumon csütörtökön tett kijelentéseiben Altman továbbra is hideg vizet öntött saját vállalatának technológiájára, azt leírva, mint egy "rendszert, amely néha igaz, néha kreatív, gyakran teljesen téves." Altman kifejezetten azt mondta, hogy nem lehet bízni az AI-ban az élet-halál döntések meghozatalában.
"Valójában nem akarod, hogy az AI vezesse az autódat" - nyilatkozta Altman a CNN szerint. - "De boldog vagy, ha segít ötletelni, hogy miről írj vagy segít az ellenőrizhető kódban."
Nem teljesen egyértelmű, mi okozta az AI leghevesebb támogatójának hangváltását az AI technológia hatásai tekintetében ilyen rövid idő alatt. A hangnemben bekövetkezett változás csak két hónappal azután következett be, hogy Altman túlélte az OpenAI akkori igazgatótanácsának azon kísérletét, hogy elmozdítsa őt a vállalatnál betöltött pozíciójából.
Akkoriban a tanács tagjai azt mondták, hogy Altmant eltávolítják, mert nem volt "következetesen őszinte kommunikációiban." Néhány megfigyelő azt értelmezte úgy, hogy ez a homályos magyarázat arra utal, hogy Altman állítólag az AI termék indítási sebességét prioritásként kezelte a biztonság felett. Végül Altman visszatért vezérigazgatóként egy olyan héten keresztül tartó vállalati manőverezés után, ami mintha egy prime-time televíziós műsorhoz illene.
Altman AI hatásainak megváltozása és korábbi világvége forgatókönyvei ellentmondóknak tűnhetnek, de egy közös vonással rendelkeznek: egyik sem alapul a kutatók vagy a nagyközönség által ellenőrizhető nyílt adatokon. Az OpenAI képzési módszertana továbbra sem elérhető a nyilvánosság számára, így a közelgő számítási teljesítményével kapcsolatos jóslatok pusztán spekulációk.