Sok magyar kis- és középvállalkozás (kkv) egyelőre csak "szigetszerűen" digitalizálódik, munkafolyamatainak csak egy része lett elektronikus alapú, pedig a digitalizált vállalkozások döntéshozatali folyamatai gyakran gyorsabbak és megalapozottabbak, dokumentum kezelésük átláthatóbb, hatékonyabban működnek, mint a IKT eszközök irányába kevésbé nyitott versenytársaik – számolt be tapasztalatairól Koleszár Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozás Programjának vezető IKT tanácsadója az MTI-nek.

Az e-számlázó programok használata például jelentősen elterjedt a kkv-k körében, azonban ezeket ritkán alkalmazzák együtt a készletnyilvántartó rendszerekkel – mondta a szakember. Hozzátette, hogy a jogszabályi háttér – így az online pénztárgépek – hatására is főként az e-számlázás területén állnak viszonylag jól a hazai vállalkozások.

Túlnyomórészt olyan vállalkozások vezetnek be digitális megoldásokat, amelyek – sok esetben multinacionális – vállalatok beszállítójaként, a partner által kötelezően elvárt fejlesztéseket hajtottak végre.

digitális kkvA kisvállalkozások többsége még csak részben digitalizált – kép: twitter.com

Koleszár Péter kifejtette, hogy ágazatonként és a vállalkozás nagyságától, illetve az érintett területektől függően változhat a digitális átállás költsége, erre általános szabály nincs. Ideális esetben azonban egy-egy IKT fejlesztés megtérülése legfeljebb néhány év, de egyszerűbb megoldások meghonosításának költségei akár pár hónap alatt is megtérülhetnek.

Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke az MTI-nek adott interjúban úgy vélte, sok múlik azon, hol tart a vállalat a digitalizációs folyamatban és a munkaerő milyen gyorsan tudja adaptálni, jól használni a rendszert. Ez a kezdeti szakaszban általában lassabb, míg egy részlegesen digitalizált vállalat már sokkal gyorsabban alkalmazkodik, ezért hamarabb, akár 2-3 éven belül megtérül a beruházás.

Meglátása szerint a magyar vállalatok bizonyos szempontból az út elején vannak, a klasszikus informatika csupán egyes munkafolyamatok – elsősorban az adminisztráció – digitalizálásával telt, most kezdődik ugyanakkor az átállás az ügyfélkezelés területén is.

Vityi Péter szerint a vállalkozások digitális fejlődésének egyik legfőbb gátja a meglévő menedzsmentkultúra, a kkv-k nagy része maga építette vállalkozását, amely valamilyen módon sikeres volt, így nehezen fogadják be a változást. Új lehetőségnek nevezte ugyanakkor, hogy sokaknál generációváltás várható, ami új szemlélet jelenthet. Mindemellett a digitális átállás gyorsaságát egyaránt befolyásolja a kormányzati beavatkozások, illetve a szakképzés átalakításának sikeressége – fűzte hozzá.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Modern Vállalkozások Programjához eddig több mint 5400 kkv csatlakozott a vállalatok infokommunikációs (IKT) motivációs és szemléletformáló programjához, 2500 sikeres cégműködési átvilágítás történt. A vállalkozások közül eddig 1500 kapta meg a Digitálisan Felkészült Vállalkozás (DFV) tanúsítványt, és az előzetes igényfelmérés alapján 1000 cég nyilvánította ki szándékát, hogy indulna a GINOP-3.2.2. illetve egyéb informatikai technológiai pályázaton.

A projektben működő tanácsadói hálózat irányából érkezett visszajelzés alapján a program híre gyors ütemben terjed a vállalkozások körében, egyre több cég válik nyitottá az infokommunikációs technológiák bevezetésére vagy fejlesztésére.