Az előző részben a túlnyomásos védelemről volt szó, most három, rövidebb szabvány kerül sorra:

Az "Olaj alatti védelem - Ex o " (MSZ EN 60079-6), a "Kvarchomok-töltésű védelem  - Ex q " (MSZ EN 60079-5) és a "Légmentes lezárás kiöntőanyaggal  - Ex m " (MSZ EN 60079-18). Azért tárgyaljuk ezeket egy cikkben, mert működési elvük hasonló. Mindhárom alkalmazható Zóna 1-ben is. Ne feledjük, hogy - bár ezek a védelmi módok "házilag" is egyszerűen előállíthatóak - ezek is csak vizsgálóállomási bizonylattal hozhatók forgalomba vagy helyezhetők üzembe!

Ex o - olaj alatti védelem

Ma már ritkán használatos védelmi mód (Olyannyira, hogy a web-en nem találtam termékfotót...), főként erősáramú eszközöknél találkozhatunk vele. Ez egy olyan módszer, melynél a villamos gyártmány védendő részei védőfolyadékba merülnek oly módon, hogy a folyadék feletti robbanásveszélyes gázkeverék nem gyulladhat be. A védőfolyadék többnyire erősen tisztított ásványi olaj.

Mi lehet védőfolyadék?

Feltételezve, hogy az olvasó nem gyártani, hanem üzemeltetni akar ilyen készüléket, azt kell mondanunk: Védőfolyadék az lehet, ami a gyártmány műszerkönyvében elő van írva. Persze a szabvány tételesen felsorolja a követelményeket: - Gyulladáspontja min. 300 Celsius - Zárttéri lobbanáspontja min. 200 Celsius - Viszkozitása (25 fokon) max. 1 St - Átütési szilárdsága min. 27 kV/cm - Fajlagos ellenállása (25 fokon) min. 100 GOhm x cm (IEC 60204 szerinti elrendezésben) - Dermedéspontja -30 Celsius alatt - Savszáma (közömbösítési értéke max. 0.03 mg KOH legyen grammonként. A gyakorlatban ez legtöbbször transzformátorolaj, vagy szilikonolaj.

Lezárt, vagy szuszog?

A tokozás lehet légmentes, vagy szellőző. Ha légmentes, biztonsági szelepet kell rá tenni, mely 100 mbar túlnyomásnál lefúj. Ha "szuszogós", azaz nem légmentesen zár a tokozás, a szellőzővezetékbe olyan betétet kell iktatni, mely páramegkötő hatású. Erre azért van szükség, hogy a hűléskor beszívott levegőből a párát az olaj ne nyelje el. (Leromlik a szigetelése...) A párafogó legtöbbször szilikagél, ha kifáradt és elkékült, ki kell cserélni.

Egyéb követelmények

Amit az ésszerűség is megkíván: Ellenőrizhető legyen az olajszint, véletlenül ne lehessen az olajat leereszteni, a védettség legalább IP66 legyen ...

Ex q - a kvarchomoktöltésű védelem

Életemben nem találkoztam vele, ezért csak a szabvány sorait összegzem röviden: Ez egy olyan védelmi mód, melynél a védett készülék egy zárt tokozatban, apró szemcséjű töltőanyaggal borítottan, minden porcikájában rögzítve helyezkedik el. A zárt tokozat nem légmentes zárást jelent, tehát a robbanóképes gázkeverék bejuthat a védett készülékbe, és ott fel is robbanhat, de a töltés szemcséi közötti résekben kialszik, és nem terjed át a külső térbe.

Örökre vasalva

Az Ex q tokozatokat olyanra kell gyártani, hogy a fedelüket és feltöltő nyílásaikat roncsolás mentesen ne lehessen kinyitni. Utántöltésre itt nincs szükség, hisz a homok nem párologhat el... Ez azt is jelenti, hogy nem is szabad a töltőanyagot kivenni, cserélni, pótolni, stb.

Kültéri/beltéri kivitel

Lehetséges olyan EEx q védelmű készüléket árusítani, ami csakis száraz, tiszta helyiségben használható. Ennek adattábláján egy nagy "X" jel látható. Ezt kültérbe kivinni tilos!

Ex m - magyarul műgyantás kiöntés

Ezzel a védelmi móddal viszont gyakran találkozhatunk! Működési elve egyszerű: A védeni kívánt gyártmányt vagy gyártmányrészt légmentes lezárást biztosító kiöntőanyaggal vesszük körül. Az Ex m védelmi mód gyakran nem egy teljes készülék védelmi módja, hanem csupán egy részegységé. (akku, elektronika, olvadóbiztosító, tekercs, kábelcsatlakozó, stb.)

A kiöntőanyag

A szabvány nem közöl anyagtípusokat, betartandó paramétereket, csak azt mondja, olyan anyagot kell alkalmazni, ami a feladatnak megfelel. Előír viszont egy sor vizsgálati előírást: Átütési feszültségre, vízabszorpcióra, hőállóságra, mechanikai igénybevételekre vonatkozóan tételesen ismerteti a vizsgálati módokat.

A gyártással kapcsolatos előírások

  • A kiöntés légmentes és zárványmentes legyen.
  • Ha a kiöntött alkatrész (pl. relé) működéséhez szükséges, lehet benne max. 100 cm3 üreg, de ennek fala legalább 3 mm legyen.
  • Ha az üreg kisebb mint 1 cm3, a falvastagság lemehet 1 mm-re.
  • Ha a kiöntött alkatrész olyan pici, hogy a kiöntés felülete kisebb 2 cm2-nél, szintén elegendő az 1 mm-es fal.

Nem meghibásodó alkatrész

A gyújtószikramentes védelmi módnál említettük, hogy az osztályba sorolásnál alapvető az, hány belső meghibásodásig tartják meg működőképességüket. Az alkatrészeknél volt amiről fel kellett tételezni hogy meghibásodhat, volt amiről nem. Az utóbbiakat nevezzük "Nem meghibásodó"-nak. Nos, az "m" védelmi móddal ellátott komponensek közül nem meghibásodónak tekinthetjük a:

  • rétegellenállásokat
  • egyrétegű huzalellenállásokat
  • egyrétegű spirális tekercseket
  • műanyagfóliás-, papír- és kerámiakondenzátorokat
  • a komolyabb optocsatolókat
  • "e" védelmi módú trafókat

Elemek, akkumulátorok

Bizony, ezeket is be szabad önteni. Ha pl. egy akkuval egybeöntünk egy Zener-gátat, előáll egy gyszm. hordozható áramforrás! Ne feledjük, hogy erről csak "EEx i" eszközt táplálhatunk robbanásveszélyes térben! Csak olyan áramforrást használhatunk, amely sem töltés, sem kisütés közben nem termel gázt (pl. zselés akku), hogy a kiöntés fel ne robbanjon. Az akku nem folyathatja az elektrolitot, és nem melegedhet annyira, hogy hőtágulásával vagy a felületi hőmérséklet növelésével robbanásveszélyt okozzon.

Olvadóbiztosítók

Az olvadóbiztosító ugyebár üzemszerűen szikrázó alkatrész, ezért csak Ex d házba tehetnénk. A drága nyomásálló tokozat kikerülhető EEx e sorkapocsba kötött Ex m biztosítékok alkalmazásával. Előírás, hogy beönteni csak kerámia- vagy üvegcsöves biztosítókat szabad. Gondoskodni kell arról is, hogy a kiolvadáskor keletkező hő ne emelje meg a felületi hőmérsékletet a bizonylatolt hőmérsékleti osztályra megadott érték fölé.